Kategóriák
Tudástár

ALERGIA MENTES ÉLET

Akármennyire is tisztának tűnik, a leggondozottabb lakás sem pormentes. A köznyelvben házipor-allergiának nevezett betegség okozója valójában nem a házipor, és még csak nem is a háziporatka, hanem annak mikroszkopikus méretűre feltöredezett, így a levegőben szálló, beszáradt ürüléke. Ezt belélegezve, megérintve jellegzetes allergiás tünetek jelennek meg. A lakáson belüli allergének közül a háziporatka okoz leggyakrabban légúti allergiát.

HÁZIPORATKA

A túlélésüket, szaporodásukat sokszor a belső térben tartózkodók is előszeretettel segítik a lakások túlfűtésével, a belső levegő magas nedvességtartalmával. Érdekes, hogy az emberi testfelületről közvetlenül lekerülő felhám az atka számára teljesen emészthetetlen, sőt annak zsírtartalma kifejezetten mérgező is rá nézve. Ezért az atka más, élőlényekre van utalva, mint például a velük együtt élő egyes penészgombafajok. A penészgombák által átalakított felhám már megfelelő az atka táplálkozására.

A rendszeres takarítás és porszívózás az egyik legeredményesebb módszer az atkák elleni harcban. A légszűrők a levegőben keringő allergének kiszűrésére alkalmasak. A légszűrők alkalmasak a légtérben lebegő részecskék, pl. atkák és háziállatszőrök, pollenek, gombaspórák, füstrészecskék kiszűrésére.

SZAGANYAGOK

Szaganyagok keletkezhetnek különböző légszennyező forrásokból kikerülő gázok és gőzök által. A kellemetlen szagú gázok között megtalálhatók pl. aldehidek, merkaptánok, ketonok, aminok, kis molekulájú zsírsavak, észterek, szerves savak, egyszerű és aromás kéntartalmú vegyületek is. Ezek a szaganyagok már kis koncentrációban is jelentős szaghatást okoznak otthonának környezetében.

A szaganyagok hatásai: allergiás reakciók, köhögés, légzési zavarok, légzésszámváltozás, kapkodó légzés, kábultság, alvászavarok, fejfájás, láz, rosszullét, gyomorpanaszok, étvágytalanság, élelem- és folyadékfelvétel csökkenése, émelygés, hányinger, hányás.

SZŰRŐK

A szennyező anyagok és a lebegő por (szmog) nagy részét a légkezelő szűrői kiszűrik, 2018 júniusától új szabvány váltja fel a régi (2012 óta érvényben lévő) szabványt. Ez az ISO 16890. Az új osztályozási rendszer egyszerűbb, áttekinthetőbb, és csupán négy besorolást tartalmaz.

Az új szűrőosztályok elnevezése egyszerűen a részecskeméret megnevezését használja, a kiszűrt elemek arányával kiegészítve (legalább 50%).
A negyedik szűrőosztály a PM10 kategóriában 50% alatt teljesítő szűrőkre vonatkozik (durva szűrők). 

Minden levegő szűrő besorolható az alábbi osztályok valamelyikébe.

Ha további érdekességeket olvasna a központi hővisszanyerős szellőztető szükségességről, akkor töltse le a kisokosunkat, írjon nekünk.

WIBA AIR A KOMFORT SZELLŐZÉS ÉRDEKÉBEN

Ha felkeltettük érdeklődését, akkor vegye fel velünk a kapcsolatot és ismerje meg a lehetőségeit! Kérjen ajánlatot:
– telefonon: +36 30 218 6977
– e-mailen: info@wiba.hu
– személyesen: 4029 Debrecen, Eötvös u. 37. 3/2.

Kategóriák
Tudástár

A BELSŐ LEVEGŐ CO2 TARTALMA

Az ember zárt térben tölti életének 80-90%-át. Azokban a lakóépületekben, amelyekben nem kielégítő a légcsereszám, romlik a belső levegő minősége. A nem megfelelő levegő minősége és mennyisége pedig befolyásolja az emberi életet. Egy felnőtt ember megközelítőleg 30 kg (kb. 25 000 l) levegőt lélegez be naponta, ami elsőre nagyon nagy számnak tűnik, de ha jobban bele gondolunk nem is olyan sok, hiszen alapvető létszükségünk a légzés. Ezekből a számokból is jól látszik, hogy fontos része az életünknek a friss levegő.

Elmondható, hogy a szennyezőanyagok közül, az egyik kiemelt tényező, az emberi metabolizmus mellékterméke a széndioxid. A emberek közérzete romlik és koncentrálóképessége hanyatlik, mikor 2-3 órát töltenek olyan zárt térben, ahol a levegő CO2 koncentrációja 3000 ppm, vagy magasabb.

Mivel a kilélegzett levegő CO2 tartalma jóval nagyobb, mint a bevezetett külső levegőé, ezért a zárt tér széndioxid koncentrációja növekszik. Zárt terekben az előírt CO2 koncentrációt megfelelő frisslevegő utánpótlással érhetjük el.

Max von Pettenkofer a belső levegő minőségét a levegő CO2 tartalma alapján értékelte. Megállapította, hogy 1000 ppm maximális CO2 tartalom a „jó levegő” kritériuma.

CO2 változás látható 1, illetve 2 személy esetén egy (3,0x3,0x2,7 m) szobában

A belső levegő minőségét befolyásoló szennyező anyagok

  • gázok és gőzök (pl. CO, CO2, SO2, NO2, NOx, O3, Radon);
  • szaganyagok (pl. szerves anyagok bomlástermékei, emberi, állati és növényi eredetű
  • szaganyagok, építő- és burkolóanyagok kipárolgási termékei);
  • aerosolok (porok, lebegő anyagok, nehézfémszálak, pollen…);
  • vírusok;
  • baktériumok és spórák;
  • gombák és spóráik.

A légkörben jelenlévő, közvetlenül emittált szennyező anyagok átalakulásai során az embert és a környezetét súlyosan veszélyeztető vegyületek képződhetnek, amelyek különböző, kellemetlen szagok formájában jelennek meg a közösség számára.

A beltéri szén-dioxid (CO2) gyakran előforduló magas szintje már elég ahhoz, hogy kárt tegyen az egészségben. Míg korábban úgy tartották, hogy a szén-dioxidnak legalább az 5000 ppm-es szintet el kell érnie, hogy hatással legyen az emberi egészségre, most már ott tart a tudomány, hogy már 1000 ppm-től (részecske per milliótól) veszélyes. Ez rengeteg iskolát, irodát, lakást érinthet. 

Ha további érdekességeket olvasna a központi hővisszanyerős szellőztető szükségességről, akkor töltse le a kisokosunkat, írjon nekünk!

WIBA AIR A KOMFORT SZELLŐZÉS ÉRDEKÉBEN

Ha felkeltettük érdeklődését, akkor vegye fel velünk a kapcsolatot és ismerje meg a lehetőségeit! Kérjen ajánlatot:
– telefonon: +36 30 218 6977
– e-mailen: info@wiba.hu
– személyesen: 4029 Debrecen, Eötvös u. 37. 3/2.